„Furcsa társ a magány. Amink van, megoszthatatlanná válik. Amink hiányzik, kétszeresen hiányzik. A víz fölé hajolva tükörképünkben pirosabb és élőbb a vér, mint mibennünk, ha magányosak vagyunk.”
„Magányos dolog lesz a halál, de nem lehet sokkal magányosabb, mint az élet..."
„A szavak arravalók, hogy elrejtsék gondolatainkat!”
"A halálra és a sötétségbe pillantva az ismeretlentől félünk, semmi mástól."
"-Te szereted a magányt?
-Nem, azt hiszem a magány szeret engem"
"Magadba roskadsz, mint egy elfáradt gyerek.
Szél fújta szavaid, úgysem hallják meg.
Kopott ágyak párnák, szakadt piszkos függöny,
És lassan a földre hull, egy üvegszínű könny."
„Eltűnődött azon, hogy a gondviselés milyen nyomorúságos részt juttatott neki az élet javaiból; a nő, a szerelem, a gyönyör ott vonul el a szeme előtt szakadatlanul, ő azonban mindig csak mások boldogságának nézője lehet.”
„Úgy élünk, ahogy álmodunk - egyedül."
„Itt ülök egyedül, földön kuporodva
várom, hogy valaki vállam simogassa
várom őt, ki nem jön el soha.”
„A magányosság idején látjuk, hogy nem vagyunk fontosak a nagy, mozgalmas világ számára, és hogy az sem fontos a mi számunkra.”
„Oh, drága magány, az egyetlen társam,
kivel már az életet, oly sokszor megpróbáltam,
S mindig ugyanaz, csalódások sora,
Mindig nézz előre, de vissza soha...”
„Légy jó és magányos leszel.”
„A magánytól való félelem tanít meg minket a szeretetre.”
„Átvágnak bánatodon, és otthagynak mozdulatlanul... ócska emléktárgyak között.”
„...egy lámpaoszlop érezheti így magát, amit a kutya is lepisilt.”
„Mint telefon az elhagyott lakásban, mely éjidőn reménytelen csörömpöl, úgy jajveszékel itt hiába lelkem, oly messze az élettől és örömtől.”
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
